Garanciaközösség

A Takarékok Garanciaközösségét* törvény hozta létre, annak érdekében, hogy a közösség tagjai – a magyarországi szövetkezeti hitelintézetek – a korábbinál nagyobb biztonságot tudjanak nyújtani ügyfeleik, betéteseik számára.

A Garanciaközösség lényege, hogy a közösség tagjai kölcsönösen (egyetemlegesen) felelnek egymás kötelezettségeiért, azaz bármely takarékban elhelyezett betétek visszafizetéséért, vagy egyéb kötelezettség megfizetéséért a takarékok teljes közössége helyt áll.

Mit jelent a Garanciaközösség a gyakorlatban?

A Garanciaközösség létrejötte a takarékokban betétet elhelyező ügyfelek számára kivételes betétvédelmet, míg a takarékok számára még stabilabb működést és biztos tőkehátteret jelent.

  • Kivételes, kiegészítő betétvédelem: a szövetkezeti hitelintézeteknél betétet elhelyező ügyfeleket törvény alapján kiegészítő betétvédelem illeti meg. A szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett betéteket ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmén felül a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is védi. Míg az OBA 100 ezer euróig biztosítja a hitelintézetekben elhelyezett betéteket, addig a takarékok az OBA által nem biztosított betétösszegek – így a 100 ezer eurós összeghatár feletti összegek, vagy az OBA által nem biztosított egyéb betétek (állami, önkormányzati betétek stb.) – visszafizetésére is kötelesek.

(Az OBA-ról és az OBA által nyújtott betétvédelemről IDE KATTINTVA találhat bővebb információt.)

  • Sok százmilliárd forintnyi fedezet: A takarékokban elhelyezett betétek védelmére sok százmilliárd forint áll rendelkezésre, azok visszafizetésére ugyanis a Garanciaközösség tagjainak teljes tőkéje és likviditása felhasználható. A takarékokban elhelyezett betétekért a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a takarékszövetkezetek Központi Bankja és 85 szövetkezeti hitelintézet teljes vagyonával áll helyt.
  • Stabil működés, biztos tőkeháttér: a Garanciaközösség tagjainak stabilitását összességében több mint 320 milliárd forintnyi konszolidált tőke szavatolja, míg a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő működését két szerv – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) – is folyamatosan ellenőrzi.

Kik a tagjai a Garanciaközösségnek?

A Garanciaközösség tagjai a Magyarországon működő szövetkezeti hitelintézetek (takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek, részvénytársasági formában – bankként – működő szövetkezeti hitelintézetek), a takarékszövetkezetek intézményvédelmi szerve, a Szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint a takarékszövetkezetek Központi Bankja, a Takarékbank Zrt.

A tagok listáját IDE KATTINTVA érheti el.

Mit jelent a kiegészítő betétvédelem?

A Garanciaközösség tagjainál elhelyezett betéteket nemcsak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), hanem a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is védi. Az OBA a jogszabályok alapján 100 ezer eurónak megfelelő összeghatárig biztosítja a hazai pénzintézetekben elhelyezett lakossági és vállalati betéteket. Ezen felül – a garanciaközösség tagjainak egyetemleges felelősségvállalása alapján – egy szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége esetén az OBA által nem biztosított betétösszegeket, így a 100 ezer euró feletti összegeket, vagy az OBA által nem biztosított betéteket (pl. önkormányzati, állami követelések) a takarékok saját Tőkefedezeti Alapjából fizetik ki. 

Így az ügyfelek bármekkora betétösszeget helyeznek el egy takarékban – legyen az bárhol az országban – a pénz gyakorlatilag teljes biztonságban van.

Mi az a Tőkefedezeti Alap?

A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a garanciaközösség tagjainak közös biztonsági alapja. A Tőkefedezeti Alapot törvény hozta létre abból a célból, hogy az alap elsődlegesen álljon helyt az egyetemleges felelősségvállalásuk alapján a garanciaközösség tagjaival szemben érvényesített követelésekért.

A Tőkefedezeti Alapba a garanciaközösség tagjai minden évben meghatározott összeget fizetnek. Az így összegyűlt pénzösszeget kizárólag az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések kiegyenlítésére lehet felhasználni.

Valamely intézmény fizetésképtelensége esetén, az ügyfeleknek rendkívül bonyolult lenne a közösség tagjaitól egyesével visszakövetelni a pénzüket. Ezért az adott intézmény fizetésképtelensége esetén az Alap az elsődleges helytálló, és az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések esetében az Alap teljesíti a kifizetéseket az igényt érvényesítőknek.

Mit jelent az egyetemleges felelősségvállalás?

Az integrációs törvény rendelkezett arról, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egy új, az ügyfeleiknek minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújtó garanciaközösséget hozzanak létre, amelynek tagjai kölcsönösen (egyetemlegesen) felelősséget vállalnak egymás kötelezettségeiért. Ez az egyetemleges felelősségvállalás teszi lehetővé, hogy az ország bármely régiójában működő szövetkezeti hitelintézetnél elhelyezett betétösszegekért és egyéb követelésekért a garanciaközösség összes tagja helytálljon. (link a tagságra)

A tagok biztonságos működését az is garantálja, hogy kizárólag azok a szövetkezeti hitelintézetek válhattak a közösség tagjaivá, amelyek megfeleltek egy előzetes, rendkívül alapos vizsgálatsorozat szigorú követelményeinek.

Tehát a Garanciaközösség az ország bármely régiójában működő tagjánál elhelyezett betétért a jövőben a Garanciaközösség összes tagja felelősséget vállal.

Akkor miért van szükség egy biztonsági alapra?

Abban az esetben, ha a fenti szűrők és óvintézkedések ellenére, például egy súlyosabb gazdasági válság miatt, valamely intézmény mégis olyan helyzetbe kerülne, amelyben nem tudná kifizetni a betéteket, az ügyfeleknek lényegesen egyszerűbb és gyorsabb az Alaptól visszaigényelni a pénzüket, mint a több tucatnyi hitelintézettől. Ezért az adott intézmény fizetésképtelensége esetén az Alap lesz az elsődleges helytálló, és az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések esetében Alap teljesíti a kifizetéseket az igényt érvényesítőknek.

A jogalkotó tehát ezért hozott létre egy új biztonsági alapot, amelybe a tagok minden évben meghatározott összeget fizetnek be. Az így összegyűlt pénzösszeget kizárólag az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések kifizetésére lehet felhasználni.

Pontosan mikortól érvényes kiegészítő betétvédelem?

A Garanciaközösség tagjai valamennyi kötelezettségükért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, egyetemlegesen felelnek.

Mennyi pénz van a Tőkefedezeti Alapban?

Az Alap feltöltése 2014-ben kezdődött, és minden évben több százmillió forinttal nő a vagyona. Ha az Alap tartalékai egy esetleges kifizetés után kimerülnének, akkor a tagjai kötelesek rendkívüli befizetéseket teljesíteni, azaz a Tőkefedezeti Alap vagyonának feltöltésére az Integrációs Szervezet, a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek teljes tőkéje és likviditása rendelkezésre áll.

Fontos, hogy az Alap pénzeszközei nem vonhatók el más célokra, a tagok által befizetett összegek kizárólag az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használhatók fel.

Mikor fizet a Tőkefedezeti Alap?

Az adóson – például egy fizetésképtelen takarékon – kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozásának kifizetését, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását a teljesítésre előírt határidőt követő további 30 napon belül sem teljesíti. Ezt követően az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően – az  alábbi sorrendben – az  Integrációs Szervezet, a  Központi Bank, illetve a  többi szövetkezeti hitelintézet áll helyt, ha a  sorrendben megelőző helyen álló személyek a  követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.

Kiterjed-e a Garanciaközösség védelme a szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett befektetésekre?

A szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai által vezetett értékpapír- és ügyfélszámlákon nyilvántartott értékpapírokért (pl. befektetési jegy, állampapír) a Garanciaközösség tagjai teljes vagyonukkal állnak helyt. A garancia kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fedezett összeghatáron – 100 ezer euró – felüli összegben nyilvántartott értékpapír-állományokra is, de nem vonatkozik az értékpapír árfolyamára, valamint kibocsátójára.

A Beva által nyújtott védelemről részletesebb információt a www.bva.hu honlapon talál.

Milyen egyéb kötelezettségre terjed ki a Garanciaközösség által nyújtott védelem?

Az egyetemleges kötelezettségvállalás kiterjed a szövetkezeti hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. jelzáloglevelek, kötvények) kamatfizetésére és tőke visszafizetésére is, értékhatár nélkül.

*A Garanciaközösség a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló, 2013. évi CXXXV. törvény 1. § 4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségvállalásra kötelezett intézmények körét jelöli.